nyugdíjtörvény

A nyugdíjtörvény fogalommal kapcsolatos kérdéseket és válaszokat találod meg ezen az oldalon. Ez a nyugdíjtörvény vélemények, leírások gyűjtőhelye, ha a "nyugdíjtörvény" fogalommal kapcsolatos kérdésed van, tedd fel.

Saját kérdésed kovagyor - Kedves Veci! Remélem még követed az eseményeket és értékes meglátásaiddal és tanácsaiddal továbbra is segítesz minket. Most olvastam az új nyugdíjátalakítási program tervezetét.
(napirend_Korai_nyugdijak_Kormany_05_24.doc me... )
Összesítésben csak annyit tudok mondani, hogy tényleg arra számítanak, hogy mindenkinek a temető felé vezessen az út. Jövőre mehetnék nyugdíjba (1953-as nő vagyok), mert akkor lesz meg a 40 évem és akkor leszek 59 éves, ehelyett nyugdíjba csak 63 éves koromba mehetek, mert megszüntetik az előrehozott öregségi nyugdíjat (mindenkinek) és az öregségi nyugdíjkorhatárom eléréséig csak jövedelempótló juttatást kaphatok, ami nem tudom mennyi lesz, mert segélynek számít, de nem lehet mellette dolgozni és nem emelik soha és semmilyen nyugdíjas kedvezményt nem lehet igénybe venni. Az 1953-ban született nőket duplán is szivatják, mert már eddig is 59 évre tolták az előrehozott nyugdíjkorhatárunkat. Azt hittem, hogy ha valamilyen csoda folytán megérem, hogy az állásom is meg lesz addig és egészségem is bírja, talán révbe jutok jövő októberben. Nekem az még az egyéni szerencsétlenségem is, hogy meghalt a férjem - mindössze egy évet volt nyugdíjas - az özvegyi nyugdíjról, amit 63 éves koromban éleszthetek fel, ezidáig! arról egy szót sem írnak. Nagyon várom véleményedet és persze másokét is! Üdvözlettel Kovagyor

Kedves Veci! Remélem még követed az eseményeket és értékes meglátásaiddal és tanácsaiddal továbbra is segítesz minket. Most olvastam az új nyugdíjátalakítási program tervezetét. (napirend_Korai_nyugdijak_Kormany_05_24.doc me... ) Összesítésben csak annyit tudok mondani, hogy tényleg arra számítanak, hogy mindenkinek a temető felé vezessen az út. Jövőre mehetnék nyugdíjba (1953-as nő vagyok), mert akkor lesz meg a 40 évem és akkor leszek 59 éves, ehelyett nyugdíjba csak 63 éves koromba mehetek, mert megszüntetik az előrehozott öregségi nyugdíjat (mindenkinek) és az öregségi nyugdíjkorhatárom eléréséig csak jövedelempótló juttatást kaphatok, ami nem tudom mennyi lesz, mert segélynek számít, de nem lehet mellette dolgozni és nem emelik soha és semmilyen nyugdíjas kedvezményt nem lehet igénybe venni. Az 1953-ban született nőket duplán is szivatják, mert már eddig is 59 évre tolták az előrehozott nyugdíjkorhatárunkat. Azt hittem, hogy ha valamilyen csoda folytán megérem, hogy az állásom is meg lesz addig és egészségem is bírja, talán révbe jutok jövő októberben. Nekem az még az egyéni szerencsétlenségem is, hogy meghalt a férjem - mindössze egy évet volt nyugdíjas - az özvegyi nyugdíjról, amit 63 éves koromban éleszthetek fel, ezidáig! arról egy szót sem írnak. Nagyon várom véleményedet és persze másokét is! Üdvözlettel Kovagyor Tovább

2 hozzászólás több éve - kovagyor
Saját kérdésed meteoradora - Kérem segítségüket, hogy átláthassam, mire számíthatok:

1951. márciusi születésű, nő vagyok. Tudomásom szerint ránk, 51-esekre az vonatkozik, hogy 38 év munkaviszony számít teljes szolgálati időnek, valamint 33 év után előrehozott nyugdíjba mehetnek. Valóban, még mindig így van ez?

Ha a fentiek igazak, első kérdésem az, hogy a 38 év szolgálat a jelenlegi rendelkezések szerint teljes, vagy levonásokkal csökkentett nyugdíjat jelent ennek a korcsoportnak, amely, ha jól tudom, utolsóként mehet 62. évük betöltése előtt nyugdíjba? A 33 év szolgálat pedig levonásokkal csökkentett nyugdíj? Milyenmértékű levonást jelent ez? Találtam olyan rendelkezést, hogy havi 0,5 % levonás. Tehát pl. 5 éves mínusz-szolgálati időt számítva ez 60 hónapot, azaz 30 %-ot jelent? 

Továbbá mi az alap, amiből ezt számítják? Ezt nagyon fontos lenne tudnunk, bruttóból, nettóból, éves szinten, tehát prémium hozzáadásával, anélkül, stb. /A havi bérpapíron állami nyugdíjalapként a bruttó fizetés összege van feltüntetve./
És melyik évtől veszik figyelembe a fizetéseket?
Efelől teljesen eltérő információkat hallottam, onnan kezdve, hogy 1988-tól, egészen addig, hogy az utolsó 3 év számít!

Ha valaki előrehozott öregségi nyugdíjba megy, hogyan csökken az összeg?

Továbbá: Ha jól tájékoztattak, a nyugdíjba menetel időpontjában érvényes jogszabályok fognak a nyugdíjasra vonatkozni. Emiatt fontos lenne tudni, hogy mire számíthatunk, a nyugdíjbiztosító viszont a nyugdíj összegének kiszámításában – tájékoztató jelleggel - nem működik együtt. Holott jogomban állna ennek pontos ismeretében eldönteni, hogy tovább kívánok-e dolgozni, vagy nyugdíjba megyek!

Szinte biztos vagyok benne, hogy korom szerint már mehetnék, sajnos a pénz tart vissza, mivel kevés a szolgálati időm: 

A rendszerváltozás környékén két cégnél is „elveszett” jó néhány évem, vagyis, mint most kiderült, nem fizették utánam a nyugdíjjárulékot. 1986. és 88. között fizetés nélküli szabadság mellett külföldön voltunk családostul, férjem dolgozott szerződéssel, az akkori Tesco-n keresztül. Az ő munkaszerződése szerint feleség + gyerekek után fizetni kellett volna a társadalombiztosítást és a nyugdíjjárulékot. Az alkalmazotti viszonyom a 3 évre kimutatható volt annál a cégnél, melytől fizetés nélküli szabadságra mentem, a cég közben jogutód nélkül megszűnt, tehát ezek az évek elvesztek. (?)  A rendszerváltás előtt és után – külkereskedő lévén  - különböző”impexeknél” dolgoztam, a rendszerváltás utániaknál az egyiknél szintén ért kb. másfél éves „veszteség”. Mindez persze utólag derült ki. 
Két hosszabb, súlyos betegség zajlott le nálam a munkában töltött évek alatt. A táppénzes időszakot szintén nem számították bele a leszolgált időbe.
Mindezekről tudok, mégis túl kevésnek találom a szolgálati idő keresés eredményét. 

Utolsó kérdésem az, mit kell tennem ahhoz, hogy kiszámítsák nekem azt az összeget, ami akkor járna, ha most mennék nyugdíjba, de anélkül, hogy kérném is a nyugdíjaztatást?

Előre is köszönöm a fáradságukat!

Kérem segítségüket, hogy átláthassam, mire számíthatok: 1951. márciusi születésű, nő vagyok. Tudomásom szerint ránk, 51-esekre az vonatkozik, hogy 38 év munkaviszony számít teljes szolgálati időnek, valamint 33 év után előrehozott nyugdíjba mehetnek. Valóban, még mindig így van ez? Ha a fentiek igazak, első kérdésem az, hogy a 38 év szolgálat a jelenlegi rendelkezések szerint teljes, vagy levonásokkal csökkentett nyugdíjat jelent ennek a korcsoportnak, amely, ha jól tudom, utolsóként mehet 62. évük betöltése előtt nyugdíjba? A 33 év szolgálat pedig levonásokkal csökkentett nyugdíj? Milyenmértékű levonást jelent ez? Találtam olyan rendelkezést, hogy havi 0,5 % levonás. Tehát pl. 5 éves mínusz-szolgálati időt számítva ez 60 hónapot, azaz 30 %-ot jelent? Továbbá mi az alap, amiből ezt számítják? Ezt nagyon fontos lenne tudnunk, bruttóból, nettóból, éves szinten, tehát prémium hozzáadásával, anélkül, stb. /A havi bérpapíron állami nyugdíjalapként a bruttó fizetés összege van feltüntetve./ És melyik évtől veszik figyelembe a fizetéseket? Efelől teljesen eltérő információkat hallottam, onnan kezdve, hogy 1988-tól, egészen addig, hogy az utolsó 3 év számít! Ha valaki előrehozott öregségi nyugdíjba megy, hogyan csökken az összeg? Továbbá: Ha jól tájékoztattak, a nyugdíjba menetel időpontjában érvényes jogszabályok fognak a nyugdíjasra vonatkozni. Emiatt fontos lenne tudni, hogy mire számíthatunk, a nyugdíjbiztosító viszont a nyugdíj összegének kiszámításában – tájékoztató jelleggel - nem működik együtt. Holott jogomban állna ennek pontos ismeretében eldönteni, hogy tovább kívánok-e dolgozni, vagy nyugdíjba megyek! Szinte biztos vagyok benne, hogy korom szerint már mehetnék, sajnos a pénz tart vissza, mivel kevés a szolgálati időm: A rendszerváltozás környékén két cégnél is „elveszett” jó néhány évem, vagyis, mint most kiderült, nem fizették utánam a nyugdíjjárulékot. 1986. és 88. között fizetés nélküli szabadság mellett külföldön voltunk családostul, férjem dolgozott szerződéssel, az akkori Tesco-n keresztül. Az ő munkaszerződése szerint feleség + gyerekek után fizetni kellett volna a társadalombiztosítást és a nyugdíjjárulékot. Az alkalmazotti viszonyom a 3 évre kimutatható volt annál a cégnél, melytől fizetés nélküli szabadságra mentem, a cég közben jogutód nélkül megszűnt, tehát ezek az évek elvesztek. (?) A rendszerváltás előtt és után – külkereskedő lévén - különböző”impexeknél” dolgoztam, a rendszerváltás utániaknál az egyiknél szintén ért kb. másfél éves „veszteség”. Mindez persze utólag derült ki. Két hosszabb, súlyos betegség zajlott le nálam a munkában töltött évek alatt. A táppénzes időszakot szintén nem számították bele a leszolgált időbe. Mindezekről tudok, mégis túl kevésnek találom a szolgálati idő keresés eredményét. Utolsó kérdésem az, mit kell tennem ahhoz, hogy kiszámítsák nekem azt az összeget, ami akkor járna, ha most mennék nyugdíjba, de anélkül, hogy kérném is a nyugdíjaztatást? Előre is köszönöm a fáradságukat! Tovább

4 hozzászólás több éve - meteoradora - Címkék: nyugdíjmegállapítás, nyugdíjszámítás
Saját kérdésed trust - Kéréssel fordulok Önökhöz, problémámban segítségre lenne szükségem.  Kérem, hogy segítsenek.  Önöknek nagyobb belátása van ezen dolgokba, választ tudnak adni párt kérdésemre. 
Nyugdíjba vonulásom 2006. október volt,  kérésem az volt, nyugdíj folyószámla utalással történjen.  Bizonyos ideig hónap eleje, vagyis 4-5-e volt az utalás ideje, ami folyamatosan tolódott el egészen havi 10-i időpontig, 2009. júniusig, amikor is minden bejelentés nélkül nem hónap 10-e volt az utalás, hanem 12-e. Hozzáteszem, nem volt hivatalos értesítés, nem tudtuk, csak 10-én reggel, hogy 12-e lesz az új időpont. A legújabb határidő, melyet meghatároztak, 2010. július hónaptól 15-e a nyugdíjfolyósítás határideje.
A héten, 2010. március-08-án kaptam egy lakásszövetkezeti LAKÁSUNK című újságot, aminek első oldalán a következő cikket véltem felfedezni. 
Íme a cikk:
KÉSŐBB JÖN A NYUGDÍJ
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közleménye alapján az év második felében a bankszámlára befolyó nyugdíjak később érkeznek meg. Ha  a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor az úgynevezett postai kifizetési naptár tájékoztatja az érintetteket, mikor csenget a pénzes postás. Nagyon sokan pénzintézetnél vezetett számlára kapják a nyugdíjat, az idei első félévben a megszokott időpontban kerül a számlára a pénz, a banki jóváírás időpontja minden hónap 12. napja, kivétel június, amikor 11. Az év második felétől viszont kormányrendelet alapján jogszabályi változás történik és a számlára az adott naptári hóna 15-é kerül az ellátás összege. 
„A csoportos beszedési megbízással fizető lakóinknál ez a változás azt jelenti, hogy az előző havi nyugdíjból tartalékolniuk kell a közös költségre, mivel a díjak leemelése minden hónapban 12-13-ára esik. A beszedési megbízást nem tudjuk későbbi időpontra halasztani, mert a jelentősebb havi rendszerességű számlák és a lakástakarék-pénztári befizetések utalási határideje 13-a vagy az megelőző időpont. 
Kérjük a Tisztelt Nyugdíjasokat, hogy júliustól a közös költség kiegyenlítésénél vegyék figyelembe a fentieket.
Nos, én mivel internettel rendelkezem, ( nem biztos, hogy sokáig lehetőségem lesz rá) a tájékozódásom jobb, mint az átlag nyugdíjasnak, tehát én már tudtam, de azt gondolom, minden nyugdíjasnak joga van tudni, mikor érkezik meg a számlájára a nyugdíj. A postai nyugdíjkifizetésnél minden év január elején egy naptárt kapnak az ellátottak, amelyen szerepel a pontos dátum hónapra lebontva. Mi , akik folyószámlára kapjuk a nyugdíjat, miért nem kapunk hivatalos értesítést arról, mikor érkezik a számlára a nyugdíj?

A másik  kérdés, vajon mit gondolnak a kormány tagjai, és felelősei, hogy az egyhavi nyugdíjból hány havi  összeget tudunk tartalékolni? Most még csak a közös költség összegét kellene tartalékolni két hónapra, de mi lesz, ha minden szolgáltató fog levelet küldeni, hogy tartalékoljunk két havi költséget? 
Kérdésem, van-e kötelessége a kormánynak tájékoztatni a nyugdíjasait, hogy mikor érkezik a havi nyugdíj összege,  a másik,  miért kell ezt a határidőt állandóan változtatni, a harmadik pedig, miért nem lehet hónap elején a nyugdíjat megküldeni, úgy, hogy ne okozzon kárt nekünk.  Nem értem, mi a cél azzal, hogy állandóan tolják ki a nyugdíjkifizetés határidejét, nem törődve azzal, hogy mi lesz velünk.  Ez talán a szociális érzékenység, mi a cél azzal, hogy tologatják a határidőt, nem törődve azzal, mi lesz velünk.

Kéréssel fordulok Önökhöz, problémámban segítségre lenne szükségem. Kérem, hogy segítsenek. Önöknek nagyobb belátása van ezen dolgokba, választ tudnak adni párt kérdésemre. Nyugdíjba vonulásom 2006. október volt, kérésem az volt, nyugdíj folyószámla utalással történjen. Bizonyos ideig hónap eleje, vagyis 4-5-e volt az utalás ideje, ami folyamatosan tolódott el egészen havi 10-i időpontig, 2009. júniusig, amikor is minden bejelentés nélkül nem hónap 10-e volt az utalás, hanem 12-e. Hozzáteszem, nem volt hivatalos értesítés, nem tudtuk, csak 10-én reggel, hogy 12-e lesz az új időpont. A legújabb határidő, melyet meghatároztak, 2010. július hónaptól 15-e a nyugdíjfolyósítás határideje. A héten, 2010. március-08-án kaptam egy lakásszövetkezeti LAKÁSUNK című újságot, aminek első oldalán a következő cikket véltem felfedezni. Íme a cikk: KÉSŐBB JÖN A NYUGDÍJ A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közleménye alapján az év második felében a bankszámlára befolyó nyugdíjak később érkeznek meg. Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor az úgynevezett postai kifizetési naptár tájékoztatja az érintetteket, mikor csenget a pénzes postás. Nagyon sokan pénzintézetnél vezetett számlára kapják a nyugdíjat, az idei első félévben a megszokott időpontban kerül a számlára a pénz, a banki jóváírás időpontja minden hónap 12. napja, kivétel június, amikor 11. Az év második felétől viszont kormányrendelet alapján jogszabályi változás történik és a számlára az adott naptári hóna 15-é kerül az ellátás összege. „A csoportos beszedési megbízással fizető lakóinknál ez a változás azt jelenti, hogy az előző havi nyugdíjból tartalékolniuk kell a közös költségre, mivel a díjak leemelése minden hónapban 12-13-ára esik. A beszedési megbízást nem tudjuk későbbi időpontra halasztani, mert a jelentősebb havi rendszerességű számlák és a lakástakarék-pénztári befizetések utalási határideje 13-a vagy az megelőző időpont. Kérjük a Tisztelt Nyugdíjasokat, hogy júliustól a közös költség kiegyenlítésénél vegyék figyelembe a fentieket. Nos, én mivel internettel rendelkezem, ( nem biztos, hogy sokáig lehetőségem lesz rá) a tájékozódásom jobb, mint az átlag nyugdíjasnak, tehát én már tudtam, de azt gondolom, minden nyugdíjasnak joga van tudni, mikor érkezik meg a számlájára a nyugdíj. A postai nyugdíjkifizetésnél minden év január elején egy naptárt kapnak az ellátottak, amelyen szerepel a pontos dátum hónapra lebontva. Mi , akik folyószámlára kapjuk a nyugdíjat, miért nem kapunk hivatalos értesítést arról, mikor érkezik a számlára a nyugdíj? A másik kérdés, vajon mit gondolnak a kormány tagjai, és felelősei, hogy az egyhavi nyugdíjból hány havi összeget tudunk tartalékolni? Most még csak a közös költség összegét kellene tartalékolni két hónapra, de mi lesz, ha minden szolgáltató fog levelet küldeni, hogy tartalékoljunk két havi költséget? Kérdésem, van-e kötelessége a kormánynak tájékoztatni a nyugdíjasait, hogy mikor érkezik a havi nyugdíj összege, a másik, miért kell ezt a határidőt állandóan változtatni, a harmadik pedig, miért nem lehet hónap elején a nyugdíjat megküldeni, úgy, hogy ne okozzon kárt nekünk. Nem értem, mi a cél azzal, hogy állandóan tolják ki a nyugdíjkifizetés határidejét, nem törődve azzal, hogy mi lesz velünk. Ez talán a szociális érzékenység, mi a cél azzal, hogy tologatják a határidőt, nem törődve azzal, mi lesz velünk. Tovább

4 hozzászólás több éve - trust
Hirdetés
Mi a Prosperal?

A Prosperal egy közösen szerkesztett kérdés-válasz oldal, ahol pénzügyi kérdésekről beszélgethetsz, különböző ingyenes eszközöket találsz hitellel, befektetésekkel kapcsolatban, illetve ingyenes és kötelezettségmentes személyes pénzügyi tanácsadást kérhetsz. Regisztrálj vagy lépj be.